Stranica 23 [23]
OCR
Az Alaptörvénybe foglalt módosítások hatása az önkormányzatok szuverenitására Fekete Sándor A 2011. évi CLXXXIX. törvény — Magyarország helyi önkormányzatairól Orbán Viktor a 2010-es választási kampányban egyik elsődleges céljaként említette, hogy amennyiben az állampolgárok bizalmat szavaznak neki és pártjának, úgy teljes közjogi reformot hajtanak végre, és a már számos sebből vérző alkotmány helyett egy új alaptörvényt fognak alkotni. A 2010-ben lezajlott választásokat a Fidesz-KDNP megnyerte, és a szavazatok összesítését követően világossá vált, hogy kétharmados többség birtokában az ellenzék nélkül is elindíthatják az alkotmányozási folyamatot. Ennek eredményeként 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta az új alkotmányt, Magyarország Alaptörvényét. Az előirányzottaknak megfelelően teljes közjogi reformot hajtottak végre, melynek során módosításra került az önkormányzati törvény is. Ahhoz, hogy az 1990. évi Önkormányzati törvény! és a 2011. évi Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény? közötti különbségeket meg tudjuk ragadni, az alkotmányokban rögzített szabályokat kell megvizsgálnunk és a hiányzó láncszemeket feltárnunk. Első lépésben fontos megfigyelnünk, hogy a két alapjogi dokumentum miként rendelkezik az önkormányzáshoz való jogról. Az Alkotmány a helyi önkormányzáshoz való jogra épít és minimalista módon szabályozza az állam fennhatóságát az önkormányzatok felett. Ez nem meglepő, hiszen az Önkormányzati törvényt közvetlenül egy elnyomó diktatórikus rendszer megszűnését követően alkották meg, így elsődleges szempont volt az állami kontroll drasztikus csökkentése. Az önkormányzatokat megillető alapjogok általánosak voltak, azaz minden önkormányzatra kiterjedtek. Sajnos azonban ez a rendszer a sok apró önkormányzat és a túlszabályozás miatt finanszírozhatatlanná vált, melyre az Alaptörvény próbál megoldást találni. Az Alaptörvény azonban az önkormányzáshoz való jogról nem rendelkezik, ehelyett a helyi közügy fogalmát emeli be a törvény szövegébe. Úgy fogalmaz, hogy , Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek" (31. cikk (1) bekezdés). A helyi önkormányzás jogát a települések és a megyék állampolgárainak kezébe adja, így kizárólag az önkormányzás jogának teljes elvonása sérti az Alaptörvényt, mivel a helyi önkormányzáshoz való alapjog nem jelenik meg a törvényben. Az állampolgárok közvetlenül helyi népszavazás útján, míg közvetetten a választott képviselők segítségével gyakorolhatják az önkormányzati jogaikat. E jogok a helyi közakarat kifejezését és a közakarat megvalósítását jelentik a törvény szerint. Ennek 23
