Oldal 17 [17]
OCR
rosok peremkerületeiben vizsgálta az új mecsetek felépítését, megnyitását kísérő nyilvanos diskurzust. Megállapítása szerint a muszlim közösségek démonizálását az őslakosok áldozati szerepben való feltüntetése, illetve heroizálása kíséri a közbeszédben. Bár az ellentét kibékíthetetlennek tűnik, a nagy hatású kultúrtörténész, Aleida Assmann kötetünkben ismertetett esszéje arra bátorít, hogy mégsem reménytelen a párbeszéd megteremtése. A 2015-ben kialakult menekültválság , szemmel láthatóvá tette a nyugati társadalmak belső hasadását, halaszthatatlanná tette egy új társadalmi szerződés jogi, politikai és társadalmi keretfeltételeinek kialakítását." (366.) A szerző a szabadságjogok túlhangsúlyozásával szemben az emberi kötelességek tanára és az európai kultúra mélyrétegeiben gyökerező fogalmakra alapozza javaslatát. Azt, hogy a migráció kérdése valóban nem megoldhatatlan probléma, történeti példa is igazolja. A jugoszláviai menekültek befogadása arra utal, hogy egy elkötelezett kormányzat, nem nélkülözve persze a nemzetközi segítséget, képes lehet a humanitárius válság kezelésére — ha a krízishelyzetben óhatatlanul magasra csapó idegenellenes indulatokat nem saját belpolitikai helyzetének megerősítésére használja fel. Hankiss Elemér emlékére Hankiss Elemér alakja, kezdeményezései és az általa képviselt értékrend zsinórmértékül szolgált a Közös dolgaink projekt megindításához és működtetéséhez, ezért külön örömmel közöltük az ő munkásságára emlékező, gondolatait értékelő, továbbvezető írásokat. Z. Karvalics László egy 2008-ban elhangzott, az Internet természetéről szóló előadás és az azt követő levélváltás szövegét publikálja, kapcsolódva a nagy amerikai egyetemek gyakorlatához, amelyek , tervszerűen archiválják a legkiválóbb professzorok, legnagyobb hatásúnak tartott kutatók, az "égitestként világító nagy szellemek"? (luminaries) minden egyes személyes szövegét, beleértve az elektronikus levelezésüket is, hogy az utókor számára megmaradjon az esély ezek felhasználására". (440.) A. Gergely András Hankiss talán legismertebb művéről, Az emberi kalandról készített a legvégső kérdéseket feszegető esszét: , Tudunk-e "itthon" lenni még a világban, s van-e még világ körülöttünk? Ha van, az a miénk-e még, köröttünk forog-e, vagy már régen a periférián lakozunk, s fel sem ismerjük a margóra futás veszélyeit?" (468.) Végül Trádler Henrietta a Helikon Kiadó Hankiss-emlékkötetéről és a Magyar Tudomány különszámáról írt igen alapos recenziót, a két kötet visszaemlékezései, tanulmányai alapján public intellectualként értelmezve, értékelve Hankiss személyét, kutatói és filozófusi attitüdjét. * A kötet tanulmányai alapján kibontakozó összkép sem a magyarországi tarsadalomfejlődés és közpolitika kérdéseit, sem a világ helyzetét illetően nem igazán biztató. Mégis abban a reményben készítettük el az összeállítást, hogy hozzájárulhatunk a legalapve17
