Stranica 14 [14]
OCR
Végül, a Csorba Győző Könyvtár archívumából készített válogatásunk a rendszerváltoztatás kori Baranya mindennapjaiba kalauzolja az olvasót. Ízelítőt ad a helyi politikai mozgalmak történetéből, a térséget súlyosan érintő környezeti problémák kezeléséből, felvillantva a gazdasági átmenet kérdéseit és a szociális válság kezdeti tüneteit. Történeti tudás és nemzeti identitás A nemzeti identitás egyik legfontosabb építőköve a nemzeti közösség történetéről szóló tudás, egy többé-kevésbé egységes történeti narratíva elfogadása és elsajátítása. Illik Péter a posztmodern történetelmélet téziseiből kiindulva amellett foglal állást, hogy a történeti munkák határozott céllal jönnek létre, elvárt funkciójuk, hogy megfeleljenek az olvasó világnézetének, támogatva konzervatív vagy éppen baloldali elkötelezettségét. Ez persze — napjaink Magyarországán egyre inkább szemmel látható — káros következményhez, széttartó értelmezések és párbeszédképtelen narratívák kialakulásához, emlékezetpolitikai csatározásokhoz vezet. Ebből a megosztosságból jelenthet kiutat, ha a történeti tudást egy diszkurzív mezőben, közösségi alkotási folyamat eredményeként létrejött tudásként fogjuk fel." Ennek egyik leginkább előremutató példája a Pécs8 Program." Az ennek keretében 2020 nyarán szervezett kutatótábor célja az volt, hogy összegyűjtse és feldolgozza a pécsi Szigeti városrész átalakításához kapcsolódó személyes visszaemlékezéseket. , Az elbeszélt történetek ismeretterjesztő cikkekben, novellában, versben, interaktív kiállításban, diafilmben és ismeretterjesztő tanulmányban születtek újjá, fejezték ki azt a hangulatot, életérzést, amit a szerzőkből kiváltott, amire inspirálta őket" — írja a programban résztvevő Balogh János. (300.) A tudás közösségi szerveződésének előfeltétele a könnyen mozgósítható ismeretanyag elsajátítása, és egy többféle módon visszakereshető, átrendezhető, újra meg újra feldolgozható forrásbázis kialakítása. Illik Péter a magyarországi középiskolai történelemoktatás területén egy olyan, tartalmi és nyelvi elemek integrálásán alapuló módszertan meghonosítására tesz javaslatot, amely elősegíti ténylegesen hasznosítható — és így az identitaselemek közé is beépülő — tudás elsajátítását. Ugyanezen szempontból hasonlóan értékes Szüts Etele írása, aki a digitalizált kulturális javak megőrzésének, feldolgozásának és megosztásának egyik iskolapéldájaként mutatja be a pécsi Csorba Győző Könyvtár és a Forum Hungaricum Kft. együttműködésében létrehozott tekintélyes adatbázist. A magyarság Közép-Európában, magyar diaszpórák a nagyvilágban Kötetünkben több tanulmány elemzi a közép-európai nemzetek közötti kapcsolatok egyes formáit, melyeket sokban meghatároztak és meghatároznak a 19. századi nemzetfejlődés sajátosságai. Lajtai L. László — elméleti és módszertani szempontból is remekül megalapozott — munkájban az 1848—1849-ben és az 1868-ban folytatott vitákat 14
