Oldal 12 [12]
OCR
legsérülékenyebb társadalmi csoportot. Forray R. Katalin a romákkal szembeni előítéletek, a cigány és nemcigány közösségek közti konfliktusok egy részét az eltérő tér- és időszemléletre vezeti vissza. Míg ugyanis a többségi társalom az ipari forradalom óta kialakult ritmusban éli az életét, a cigányság ebbe csak a szocializmus idején kedzett beilleszedni; a rendszerváltozatással beköszöntő tömeges munkanélküliség ezt a szocializációs folyamatot szakította meg, ám alternatívát nem tudott kínálni. Ennek a problémakörnek regionális, sőt országos viszonylatban is , állatorvosi lova" lehetne az Ormánság.? Ezt a világot, annak egyre inkább leszakadó társadalmát, és — bármilyen meglepő — az itteni élet esztétikumát mutatja be Kalmar Lajos fotósorozata. A társadalmi válsággal számos ponton kapcsolódnak össze a közpolitikai problémaként elemzett válságtünetek. A kötet tanulmányainak tanúsága szerint lényegében az összes társadalmi rendszerben súlyos demokráciadeficit mutatkozik. A legáltalánosabb államjogi problémkra Bárándy Gergely — kötetünkben A. Gergely András által ismertetett — munkái világítanak rá. A recenzens szerint nem annyira a jogalkotás részletkérdései a döntőek, mint a mögöttük meghúzódó attitűd: , a közjogi válaszok célja, indoka, értelmezési mezeje, haszna, értelme, vitaképessége, konszenzusos bázisa mintegy egyetlen gesztus-értékű kifejezésre épül: "oszt jónapot!" (...) Ha nem tetszik, nyugodtan tiltakozz, ágálj, mondj nemet, berzenkedj, de mindhiába, mert kivárom, míg megunod..." (34.) Az önkormányzatiság átalakítását Fekete Sándor alapos tanulmánya elemzi. Megállapítása szerint a helyi önkormányzatok az adósságállományuk konszoközponti ellenőrzés megerősítését, szuverenitásuk így jelentősen csorbult. Hasonló vonalvezetés jellemzi a kormányzat tudománypolitikáját: Póla Péter egyértelműen a tudomány autonómiájának csorbításaként értelmezi az akadémiai kutatóhálózat atalakitását, amelynek valódi tétje alighanem a kutatás- fejlesztési támogatások feletti rendelkezés volt. Nem kevésbé lesújtó a kormányzat gazdaság- és környezetpolitikájáról alkotott kép. Antal Attila és Mellár Tamás — Tóth Márton, illetve A. Gergely András által elemzett — kötetei szerint a NER egy szük körű elit rövid lejáratú céljainak szolgálatába állította lényegében a teljes nemzetgazdaságot, és ezen a téren a neoliberalizmus eszmeiségében lelt hathatós szövetségesre." A vidékfejlesztés területén hasonló politikai befolyásoltságra engednek következtetni a Magyar Falu Program első eredményei: Finta István elemzése szerint , a megye politikai viszonyainak minimális ismeretében is kirajzolódnak azok az erővonalak, amelyek a befolyás erősségét mutatják. Ezek az erővonalak személyekhez (befolyásos képviselő), illetve jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező településekhez köthetők." (65.) Az autokratikus rendszer kiépülését Mannheim Károly felvetése nyomán más szemszögből is vizsgálhatjuk: ,,4 diktatúra nem ellentéte a töneguralomnak, csak azt jelenti, hogy a tömeg pillanatnyilag engedelmeskedni akar" (376.) — a joguralom csorbítása és a szabadság kis köreinek szűkülése azonban ettől még tény marad. Ez a tendencia persze korántsem újkeletű, legfeljebb felerősödött az elmúlt évtizedben. A kulturális élet területén a Pécs2010 Európa Kulturális Főváros projekt megvalósulá12
