Stranica 141 [141]
OCR
Néha előkerült még a filmes, de egyre kevesebb idő lett arra, hogy megvárjuk a labort, meg nekiálljunk szkennelgetni. Mestereim, példaképeim a szó klasszikus értelmében nem voltak, nem is lehettek, egyszerűen erre sem volt időm. Persze időnként beszéltem másokkal, mutogattam a képeimet, de az mindennél meghatározóbb volt, hogy minden nap élesben dolgoztam, és ha borzasztóan gyenge lett, az is megjelent. Nekem ez a nyomás volt az egyik inspiráció. A másik meg az, hogy az Írók Boltjába jártam albumokat nézegetni. Nehéz elképzelni, de az akkori internet még nem volt egy túl vizuális, kicsik voltak a képek, és alig akadt olyan ember az internetes arcok közül, akit a vizualitás érdekelt volna, pedig sejtették, hogy ez majd egyszer még nagyon fontos lesz. Hogy kell elképzelni egy átlagos napod/heted? Mióta rovatvezető vagyok, eléggé a napi rutin szerint mennek a dolgok. Napindító értekezletek, Fortepan, Nagyképek. A szerkesztést is nagyon megszerettem. Végül is egész nap képeket nézek, azokon gondolkodom, és mindig találok valamit, ami inspirál. 40 - IRIPONT FOTO VIDEO MAGAZIN - 2016 / 2. A fotóriporteri tevékenységed mellett autonóm és dokumentarista sorozataid vannak. Ezzel a kvázi szubjektív dokumentarizmussal, amit képviselsz, sajátos látásmódodban elevenítesz fel egy-egy szubkultúrát, habitust. Ezek részedről valamilyen problémának a felvetései, vagy pedig abszolút megfigyelőként vagy jelen? Vagy fordítva. Ezzel kezdődött az egész. A fotóriporteri munka hatással volt rám, a dokumentum felé fordította a figyelmemet. Megszerettem azt, ahogy a képeken emberekkel, szereplőkkel lehet dolgozni. A valóságból válogatok, de egyre inkább úgy szeretném csinálni, hogy az egész fikciónak tűnjön. Nem tudom, hogyan nevezzük, amit csinálok, ha a szabályokat nézzük, akkor ez sima dokumentarizmus. Persze pont ezért is nagyon sok probléma, amit felvetek, igazából a szabályok körül forog, a téma pedig csak apropó. Természetesen szó sincs róla, hogy egy véletlen felvetés lenne, nagyon is kell, hogy passzoljanak. Nem hiszek abban, hogy ez az egész műfaj lehetne nem szubjektív. És igen, megfigyelőként is vagyok jelen. Nem találom ki teljesen a projektjeimet, szeretem, ha a készítés közbeni tanulságokat beemelhetem, hathatnak a projekt végkimenetelére, vagy akár jelentősen befolyásolhatják az egészet. Mindegyikre volt már példa.
